Figyelem, emlékezet, tanulás, magatartás

Ugye ismerős a csillogó szemű óvodás, aki minden újdonságot örömmel fogad és szivacsként szívja magába a tudást. Játék számára az egész világ, de játék közben rengeteg mindent magába szív, felfedez, megtapasztal és bizony megtanul.

És hogyan válnak ezek a lelkesen tanuló gyerekek az iskolapadban elcsigázott, motivációvesztett kis tanulókká, akiknek felnőttkorára az írás, olvasás és számolás képességén felül jó, ha megmarad valami a töriből, a matekból vagy a föciből, ez már egy más kérdés…

Ha a gyerek nem tud olvasni gyakorolni kell és órákat olvastatjuk otthon, ha nem tud számolni matekozunk vele, de csak egyre rosszabb a helyzet. Egyre idegesebbek vagyunk: ő, mi, az iskolából egyre rosszabb teljesítményt jeleznek és az ördögi kör bezárul.

Miért lehet ez így és hogyan tudjuk megszakítani a negatív kört?

A  legtöbb esetben valójában nem a gyerek buta vagy lusta, hanem még nincsen készen a rá váró feladatokra, az idegrendszere nincsen megfelelő állapotban ahhoz, hogy  az iskolai információkat megfelelően feldolgozza, elsajátítsa, megtanulja. A tanulási nehézséget nagy százalékban az idegrendszer szerveződésének, érettségének nem megfelelő alakulása okozza, persze további okok lehetnek a stressz, a nem megfelelő környezet stb…

Ahogy az okok, úgy a megoldások is többfélék  a figyelemmel, emlékezeti megtartással, felidézéssel vagy tanulási problémákkal küzdőknél. Legyen szó gyerekről vagy felnőttről ezek az alapfunkciók elengedhetetlenek az eredményes tanuláshoz. Agyunk  “behuzalozása”, az idegrendszeri kapcsolatok megfelelő kiépítettsége ezt alapjaiban támogatja meg. Ha valami sikerül nagyobb a motiváció, nő a kitartás és a sikeresség. Az alapok át- vagy újraépítése teremti meg a kapcsolatok azon hálózatát a neuronok között, ami a tanuláshoz nélkülözhetetlen összerendezettséget adja meg. Ebben segíthetünk!

 

A tanulási problémák lehetséges okainak komplexitása Forrás: okt.ektf.hu
Reklámok