A gyermeki agy fejlődése az érzékszervi tanulás során.

A megfigyelések, tapasztaltok és a kutatások fontos megállapítása, hogy az emberek idegrendszerének hálózata az életben szerzett tapasztalatok alapján jönnek létre és ezek használata, aktiválása hozza létre a gondolkodásunkat, érzelmeinket, és irányítják cselekedeteinket.

Ez azt jelenti, hogy a valós életben való tapasztalatszerzés a meghatározó az egyes idegsejtek kapcsolódásának kialakulásában.

Fontos tehát a gyerekeknek a sok mozgás, ugrálás, úszás,bicajozás, fára mászás, sárban, pocsolyában tapicskolás, mert így tanulják meg a testük érzékelését. Énekeljenek sokat, mert a tudományos megfigyelések szerint éneklés közben az agy ellazult, relaxált állapotba kerülünk és ilyenkor nem félünk. Ezért szokták mondani, hogy aki fél a sötétben, vagy a pincében, az énekeljen, vagy fütyüljön.

Szedjenek sok gyümölcsöt a fáról, húzzanak fel répát, karalábét a földből. Egyenek, kóstolgassák, ízlelgessék a föld kínálta ízeket, finomságokat.

Sétáljanak sokat, kiránduljanak, ismerkedjenek a világgal.

Rajzoljanak, fessenek, táncoljanak, barkácsoljanak, kreatív tevékenységet csináljanak, hisz az érzékszervi tanulás a leghatékonyabb az agy ideghálózatának növelésére.

Engedjük, hogy mit csak lehet megkóstolhassanak, lehessen megszagolni pl. az ételt, a követ, v. amit…., hagyjuk, hogy megfogjanak mindent amit szeretnének és lehet, ami nem veszélyes, nem éget,nem ráz, stb. Vannak akiknek nem elég ha hallják a dolgokat, látni is kell. Cselekvés közben szeretik, ha szól a zene, olvasás közben szeretnek járkálni, szeretik hangosan olvasni, nézni a dolgokat.

Ezek a tapasztalatok később a tanulásban is visszaköszönnek. Annak ismeretében, hogy kinél mi a dominánsabb érzékszerv, különböző tanulási stílusú gyerek és felnőtt van.

Bebizonyított tény, hogy ezek fejlesztik leginkább a gyermekek egyensúlyi érzékét, a finom motorikai képességüket, ez fejleszti a kreativitásukat, a differenciált gondolkodásukat, a memóriájukat, figyelmüket, koncentráló és alkalmazkodó  képességüket, és szociális kompetenciájukat.

Az alapvető képességek a gyermek 6-7 éves korára alakul ki, de ehhez szüksége van az interaktív tevékenységre, a reális valóságra és nem a virtuális világra.

Fontos, hogy sokat olvassanak a gyereknek, vagy hamár tud, ő maga is olvasson, mert így fejlődik a szókincsük, kifejezőkészségük, figyelmük, fantázia világuk, képzelőerejük stb.

Az érzékszervi tanulás, a valós életben szerzett tapasztalatok, sikerek és kudarcok készítik fel a gyermekeket az életben való eligazodásra, a kihívásokra. Ennek révén lesznek kíváncsiak, érdeklődőek és a világra nyitottak.

Az érzékszervi tanulás, a 3 dimenziós és absztrakt gondolkodás,  a megfelelő testérzet, az egyensúly  kialakulásához, megtartásához vezet.

Az idegrendszeri elmaradással küzdő, a különböző tanulási, magatartási zavarok fejlesztésére  is jó módszer az érzékszervi tanulás.

Fontos lehet tehát a magunk és gyermekünk megfigyelése, mert a tanulási stílus ismerete is könnyíthet a teljesítmény fokozásán.

Ha valaki szeretné tudni, hogy milyen a tanulási stalusa (felnőtt, és/v. gyerek) várjuk egy állapotfelmérésre.

kép: Pixabay